Válj felnőtté! Teremts új világot!

Válj felnőtté! Teremts új világot!

Nem unod még a függőséget, hogy Neked sem megy jobban, mint szüleidnek, esetleg még annyira sem? Ismereteim szerint az embernek két nagy feladata van az életben.

Az egyik egy személyre szabott feladat, amely mindannyiunk sajátja. Ehhez jön még egy családi feladat is. Ez olyan dolog, probléma, amely, sok esetben generációkon át húzódik, öröklődik a család egyik tagjáról a másikra. Amolyan családi örökség. Mindaddig ismétlődik ez, amíg valaki meg nem oldja.

Mielőtt leszületünk, élettervet készítünk. Ez amolyan irányt mutató tervezet. Tartalmaz kötelező feladatokat és szabadon választottakat. A szabadon választottak megoldása halasztható egy másik életre, míg a kötelezőek mindenképpen megoldást kívánnak. Amennyiben mégis el akarnánk kerülni a feladatot, akkor halálos betegséget okozunk magunknak. Ez azt jelenti, hogy ekkor még egy huszárvágással visszatérhetünk az életutunkra. De ha ezt nem tesszük meg, akkor véget ér a földi életünk. Történik ez azért, hogy az életünk során ne kövessünk el annyi számunkra kedvezőtlen dolgot, amely már a következő életeinkben való előrehaladást is akadályozná. Ezért halunk meg, önvédelemből.

Természetesen ezeket a sarkos élethelyzeteket is elkerülhetjük, ha az esemény által megtanulandó dolgot előbb megtanuljuk. Erre azért van esély, mert mondjuk egy balesetnek is vannak előzményei. Olyan jelek, amelyek mutatják a kívánt változás irányát. Ha a jelzéseket adta iránymutatást figyelembe véve lépünk és tanulunk, elkerülhetünk, akár egy tervezett, súlyos balesetet is.

A szülők

Egy élethez természetesen szülőket is választunk. A másvilágon még azt éljük meg, hogy Isten körülvesz minket, gondoskodik rólunk, bármire legyen is szükségünk. Miután megszülettünk, azt tapasztaljuk, hogy a szükségleteinket 2 személy, az édesanyánk és az édesapánk látja el. Logikus a párhuzam. ŐK AZ ISTEN, ŐK ISTENEK.

Aztán idővel rájövünk, hogy ők nem tökéletesek. Van egy csomó dolog amit nem tudnak megoldani. Mivel ők az Isten szerepét töltik be, így több tévedés is keletkezik. Először is, azt látjuk, hogy az Isten nem mindenható. Így aztán vannak olyan dolgok, amiben nem tud segíteni. Elveszíti mindenhatóságát és ezzel a mi teremtő képességünk is lecsökken. Hiszen amiben nem képes segíteni, azt egy idő után nem is kérjük. A segítség megkapásának viszont feltétele, hogy kérjünk segítséget, majd fogadjuk el és magunk is tegyünk valamit. Megharagszunk a szüleinkre, mert nem tökéletesek. Hiszen azt várnánk tőlük, mint jó Istenektől, hogy minden sikerüljön nekik. Sőt függünk is a véleményüktől, jobban, mint másokétól. Pedig ők is csak emberek, tévedhetnek és igazuk sincs mindig.

Megállapítható, hogy a szüleink, akik szintén “csak” emberek, mint mi, jó és rossz tulajdonságokkal egyaránt rendelkeznek. A mi dolgunk, hogy az életfeladatunk beteljesítéséhez szükséges jó tulajdonságokat eltanuljuk tőlük, éppen ahogyan a rosszat pedig nem volna célszerű. Jobb, ha elfogadjuk, minden szülőtől tanulható jó és rossz egyaránt. Ezért választottuk őket.

Válj felnőtté! Teremts új világot!A szüleitől, kétféle ember függ igazán, teljes mértékben: 1. a szüleiket másolók és 2. A szüleik viselkedésével ellenkezőt cselekvők. Mindketten egyaránt függnek a szüleiktől, hiszen így vagy úgy a szülői viselkedések határozzák meg a tetteiket. Tudatos életet, ilyen állapotban nem élhetünk. Ahhoz, hogy felnőtté váljunk, tudatos döntéseket kell hoznunk, nem elég, ha másoljuk az otthonról hozott mintát. Ezt pedig úgy érhetjük el, ha a döntéseinket mérlegre tesszük. Megvizsgáljuk, hogy másolunk-e, esetleg ellenállunk, vagy saját akaratból döntünk az adott kérdésben. Ha már elkezdjük figyelni a döntéseinket, nyert ügyünk van, mert a figyelem már tudatosságot von maga után. Így, ha számunkra nem megfelelő döntést hoztunk, akkor a következő hasonló helyzetben, amikor újra tudatosak vagyunk, egy másik döntést hozhatunk. Mikor az életünk döntő kérdéseiben eljutunk a tudatosságig, akkor válunk felnőtté, igazán. Akkor is ha előtte már csúcsvezetők, vagy szülők, vagy bármi más felnőttnek tűnő dolgot elvégeztünk.

Példákat is próbálok gyűjteni. Fontos például, hogy a döntéseinkben ne szerepeljen érvként, hogy “mit szólnak majd a szüleim”. Ezzel szemben inkább azért tegyünk meg valamit, mert azt mi helyesnek tartjuk és jó érzéssel tölt el bennünket, ha megcselekedjük. Persze nem baj, ha eközben nekik is tetszésükre van a döntésünk. Mégis fontos, hogy ne a véleményüktől való félelem irányítson minket! A FÉLELEMBŐL HOZOTT DÖNTÉS, SOHA SEM VEZET JÓRA! A helyes döntés a bensőnkben okoz jó érzést, nem a szülői vagy külső dicséret által! Annál is inkább, mert valami attól még nem igaz, mert sokan állítják! Gondoljunk csak a Király új ruhája című mesére. Ott is csak a kisfiú kiáltott fel: A király meztelen! Csak ő nem volt beavatva a hazugságba, ő nem félt kimondani a nyilvánvalót. Sokszor lenne jó napjainkban egy kisfiú jelenléte, aki őszintén kimondja a valóságot, hogy ne hazudjunk már tovább magunknak.

A döntéseink vizsgálatánál sokat segít, ha tudjuk, szüleink, illetve testvérünk és mi magunk is milyen játszmát játszunk. Induljunk ki a mennyei prófécia 4 fő csoportjából: 1. megfélemlítő, 2. vallató, 3. zárkózott, 4. szegény ÉN. A megfélemlítő ellentéte a szegény Én. A vallatóé a zárkózott.

Az egész a figyelem megszerzéséért zajlik. A figyelem = energia, amely éltet minket. A figyelemfelkeltés önző játszmái a fentiek. A vallató, beszólogat, számon kér… Ezzel hívja fel magára a figyelmet. A zárkózott erre azzal felel, hogy nem válaszol, elzárkózik. Aki tovább bírja az jut többlet energiához. Ő érzi magát jobban. Így aztán, ha az egyik szülő vallató, akkor valószínűleg a másik zárkózott. Mert egy játszmához mindig két fél kell. Mivel a két szülő mindkét mintát képviseli, így a gyerekek egyike ilyen, másika az ellenkező játszmájú lesz. Persze mindannyian, akár több játszmát is játszhatunk, ha a “szükség” megköveteli, de van azért egy meghatározó taktikánk. A hozzánk közelebb álló szülő ellentéte.

Sokan ennek megfelelően a szülőknek megfelelő párt választanak, mert vele tudják folytatni a játékot. Így fordulhat elő, hogy az alkoholista apa leány gyermeke, szintén egy alkoholista (menekülő) férjet választ. Majd az ő leányuk szintén és így tovább. generációkon át.

A figyelem azonban más módon is megszerezhető. Például megfelelő szeretettel teli viselkedéssel. Ha mi figyelünk a másikra, ő is fog ránk… Ha mi adjuk neki amire szüksége van, nagy valószínűséggel ő is adja nekünk. Ha mi kiszállunk egy játszma körből, akkor megszűnik a “játék”, egymás kihasználása. Ilyenkor előfordulhat, hogy a társunk is abba hagyja a taktikázást. De az is, hogy keres magának egy új játszótársat. Nekünk kell döntenünk. Az ellentét játszmát, azért válasszuk magunknak, mert amit megszokunk azt megszeretjük. Kényelmes az ismert közegben küzdeni. Félünk, mihez kezdenénk egy másik közegben? Egy játszma mentes övezetben? Vajon ott is megállnánk a helyünket? Vajon ott is hozzájutnánk, a számunkra szükséges energiákhoz, erőhöz?

Ettől való félelmünk, sokszor erősebb, minden olyan elrettentő korábbi eseménynél, amely megváltoztatásába fognunk kellene. Így maradunk. Szenvedünk. Mert bár rossz, de biztos! Félünk a változástól, az ismeretlentől! Mint a HAGYATÉK mondja: “Jobban félünk attól, hogy mi lesz majd velünk a rengetegben, mint hiszünk abban, hogy ha az erdőig elsegített minket az Úr, akkor majd aztán is segíteni fog bennünket.”

Szerintem az életfeladatunk ma már teljesíthetetlen gyermeki viselkedéssel! Fel kell nőnünk, hogy felelős döntések sorozatával jussunk el a kijelölt, pontosabban általunk választott célig! Csak így növekedhetünk igazán a szeretet képességében. Előre fel, nőjetek fel! Egyénenként, családként, nemzetként és emberiségként egyaránt, hogy méltóak lehessünk az Isteni bizalomra, hogy ne elveszejtsük a Földet, de megmentsük, az Isteni célnak megfelelően, felelősen uralkodva rajta, szolgálva mindannyiunkat!


Segíthetek! A lélekszerelés egy olyan életvezetési tanácsadás, amely módszerrel segíti mind az adott probléma megoldását, mind a későbbiek elkerülését.


Ha tetszett, küldd el barátaidnak is!

FacebooktwitterlinkedinmailFacebooktwitterlinkedinmail