Olyan szuper módszer, hogy hinned sem kell benne…

olyan szuper módszer 1

Legnagyobb sajnálatomra ma odáig jutottak az emberek, hogy teljesen lemondtak önmagukról. Lemondtak az irányításról, az önállóságról…  Társadalmi szempontból megelégszenek azzal, hogy 4 évente voksolnak egyet és vállmegvonva állítják, hogy nem tehetnek semmit. Majd a politikusok, … Szomorú. De vajon honnan jutottunk ide? A nagy francia elsötétedés mondta ki először, hogy Istenre nincsen szükség, majd az emberek eldöntik, mi a helyes nekik. Létrehoznak alkotmányokat… Ezzel még nem lenne baj, ha ezek a törvények az Isteni renddel összhangban születnének. De sajnos az idő előrehaladtával, mind a törvényeink, mind a szokásaink egyre inkább Istennek háttal születtek. Figyelmen kívül hagyva az Isteni szabályozást, rendet. Ez pedig odáig vezetett, hogy az ember, lépésről lépésre elszakadt az Isteni, univerzális valóságtól. Mivel az Isteni kontrol megszűnt (lelkiismereti kontrolról beszélünk), minden lehetséges, bármit megteszünk.

Egyéni szinten ezt olyan területen lehet a legjobban követni, ahol az egyéni felelősség megkérdőjelezhetetlen. A betegség egy jelzés, amely azt mutatja, hogy feloldatlan érzelmi konfliktus van az életünkben. Mi lett erre a személyes megoldásra váró problémára a megoldás? Az illető elmegy az orvoshoz, aki megvizsgálja. A vizsgálattal megállapítja a betegséget. Eddig nincsen is gond, csak azzal, ami ezután következik. Felír egy vegyszert, a „gyógyszert” amit be kell venni. Hősünk aztán hazamegy, beszedi a bogyókat és hátradőlve várja a csodát. Persze, sok esetben a tünet meg is szűnik, hosszabb, rövidebb időre. De vajon mi lesz a kiváltó okkal? Az a legtöbb esetben nem változik, így később visszatér a betegség egy súlyosabb formában.

olyan szuper módszer 2Miért? Mert az ok, a amiért a figyelmeztetés keletkezett, nem szűnt meg. Ugye látjuk, a viselkedési minta éppen olyan, mint társadalmi szinten. Menekülés a felelősség elől. A felelősség áthárítása, ma egyéni és társadalmi szinten is általános. Mondhatnánk, hogy az orvosok feladata a gyógyítás és mi bízunk bennük. Igaz, csak az orvoslás átalakult az 1900-as századfordulón. Ugyanis az orvosképzést elkezdte finanszírozni a vegyipar. Így előtérbe került a megelőzéssel szemben, a tünetkezelés. A mellékhatások nem okoznak gondot, hiszen az új tünet megszűntetésére is lesz egy újabb szer. Nem gond, sőt kívánatos, hiszen új keresletet teremt… És dübörög az üzlet! Nem sokan tudják, hogy napjainkban, a háború után a legnagyobb üzlet az egészségipar!

Eljutottunk a címben szereplő sorhoz. A 80-90-es években, egy lelkesedésre okot adó, nagyszerű irány kezdett kibontakozni. Elindult az akkor new age-nek hívott irány, amely az ezotéria népszerűsödéséhez vezetett. Fellélegeztünk. Hiszen itt van az a tudás, amely majd segít! Az emberek visszatalálnak önmagukhoz! Kézbe veszik az irányítást, először a saját sorsuk felett, aztán majd az egész világ felett. Igen ám, de a new age-ről kiderült, hogy üzleti lehetőséget is rejt magában, hiszen nagy volt az irányában az érdeklődés. Belépett az üzlet és ezzel megjelent a könnyű, bár semmit érő, üzletszerű megoldások sora. A new age „lejáratódott”. Új néven a „java” elkezdte ezotériának nevezni magát. Nagy érdeklődés, újabb elértéktelenedés. Ma már mindenki inkább spirituális és nem ezoterikus. Sajnos ezzel is a végét járjuk. Ma már lassan a spiritualitás is lejáratódott. De az üzlet dübörög! DÜBÖRÖG!

Mi a baj azzal, hogy üzlet van benne? Hiszen az megélhetést biztosít egy csomó terapeutának, tanítónak… Na, igen, csak van egy nagy baj! Az üzlet akkor megy jól, ha sokan vásárolnak. SOKAN! Értjük? Mit jelent ez a kitétel? Megkövetel valamit. Mégpedig azt, hogy a többség igényéhez legyen alakítva a kínált dolog. Magyarul, nem az a cél, hogy hatékony legyen. Az a cél, hogy sokan keressék, vegyék, fogyasszák. Hová vezet ez? Oda, hogy elkezdték hirdetni a könnyű, „semmit sem kell csinálnod, csak…” rendszerű csodamódszereket. Mi ezekkel a baj? Teljesen olyanok, mint a gyógyszer! Nem kell hinned benne, csak csináld ezt vagy azt, legyél itt vagy ott… Egyszerű, erőfeszítést nem igényel… Csak ez hazugság! HAZUGSÁG!

Először is el kell hinned annak, aki mondja, hogy hinned sem kell benne! Máris ott a hit, ami nélkül nem fog menni. Csak nem Istenben kell hinned, hanem abban, aki állítja, hogy ebben nem kell hinned. Át vagy verve! A Titok és minden tanítás elmondja: „Csak olyat képzelj el magadnak, amiről el is hiszed, hogy Veled megtörténhet.” – Titok, „Meggyógyítalak a Te hited által!” – Jézus Krisztus. Sorolhatnám. Azért kell ez a szlogen, a „nem kell benne hinni”, mert ezzel azt a réteget is meg lehet célozni, aki aztán végképp semmi változtatásra nem hajlandó, csak az eredményt szeretné. Na, így, ezen az úton vész el mindenből a lényeg!

A tudást leegyszerűsítik a tömegigény szintjére, hogy sokan keressék, fogyasszák! Hiszen fogyasztói társadalomban élünk. Sajnos a fürdővízzel a gyereket is kiönti a többség. Éppen úgy, mint a fogyasztási szokásokat figyelembe vevő, folyamatosan újdonsággal előrukkoló tanítók. Nem rég ért engem is az a „vád”, hogy 5 éve ugyan azt mondom, igaz, időről időre kifinomultabb verzióban. Igen, én is fejlődök. J Visszatérve, én erre büszke vagyok. Még mindig tudok hinni abban, amit mondok, még nem derült ki róla, hogy haszontalan… Még nem szippantott be a fogyasztás kielégítésnek habzsoló démona. Minden divatirányzat ellenére én hiszek a hagyományos magyar és isteni, keresztény értékekben! Hiszek bennük, megosztom, ha kérik és öröm tölti el a szívemet, ha olyan gyöngyszemekre bukkanok, ebben az ezós áradatban, amelyek még az örök értékeket képviselik.

Hittel, isten-tudással haladjunk előre az életünk rögös, de nem járhatatlan útján, felelősséget vállalva önmagunkért, tetteinkért és szeretteinkért! Azért is, hogy utódaink olyan ősökként tekintsenek majd ránk, akikre büszkén emlékeznek!


Ha tetszett, küldd el barátaidnak is!

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinmailFacebooktwittergoogle_pluslinkedinmail