Eutanázia, hagyjuk, illetve ne hagyjuk…
A materialista ember lelki nyomora és mű problémája…
Felébredtem és mivel tudtam, hogy éjjel van régi magyar film, bekapcsoltam a nagy befolyásolót. A film után némi lapozás és megakadtam a csatornán. Nem szoktam nézni, mert van némi fenntartásom, de most hagytam, had nyilvánuljanak meg. A téma az euthanázia. Legyen ne legyen. Jöttek a példák, Kanada, egyéb… A halál, ami elfedett állapotában van a társadalmunkban, az életnek nem a normális része…
Halálhoz való jog…
Mentális betegségek…
Depresszió, amikor nem lehet már segíteni…
Felesleges szenvedés…
Segítsünk a halálában…
Asszisztáljunk a halálában…
Csuszamlós csúszda…
Nehéz ám kérni, hogy öljenek meg…
Nem az életnek van szentsége, hanem az életnek van méltósága…
Engem senki sem kérdezett meg, akarunk-e élni…
Az életről való jogomról, ezért nem mondhatok le…
Az eutanázia, irgalom, a beteggel szemben…
Mert ő talált értelmet az életében…
Kérhessen asszisztenciát az életből való kilépéshez…
Morálisan nem találtunk semmi kivetni valót az euthanáziában…
Az élet ajándék, önnek, aki egészséges, de aki…
Irgalom a szenvedő iránt…
Aki számára elviselhetetlen az élet…
Hallgatom. Nehéz nem minősíteni. Lelki nyomorúság, az elme csapongó, vergődő vonaglása, hogy saját nagysága és fontosságának tudata mentén magyarázgassa, a felelőtlenség következményének a fel nem vállalását. A TELJES FELELŐTLENSÉGÉT!
Hol kezdődik? Azt állítja az ember, ő nem tehet arról, hogy megszületik… és ha mégis? Ha ő akart leszületni? Sőt, ő akarta ezt az életet? Ő választotta a szüleit, a képességeit, azt a keretet, amelyben leélheti az életét. Ja, tudom ez nem lehet, mert akkor mi következik ebből? Az, hogy:
MINDENÉRT TE VAGY A FELELŐS AZ ÉLETEDBEN!
Nem minden apróságban lehet megmutatni ezt az összefüggést, de az élet nagyobb szakaszainak a vizsgálata során, minden esetben kimutatható, hogy az ahol tartasz, amilyen élethelyzetben vagy, az a korábbi döntéseid következménye. SAJNOS EZ IGAZ! Nyilván nem állíthatom, hogy bárki életében megmutatom ezt, de a többség életében igen, megmutatható, hogy ez a tényező igaz. De legyünk megengedőek. Csupán tételezzük fel, ezt: MINDEN A MI DÖNTÉSÜNK EREDMÉNYE! Mindamellett, hogy mindenki döntése is hat az életünkre.
Aztán van még egy, ennél is sokkal felháborítóbb állításom, mondásom: MINDENKI AZT TESZI AMI JÓ NEKI! Átgondolnád?! Érdemes. Persze tudom, nem érted, nem látod át, nem tudod a miérteket és ezért kétsége vonod, a választ, hiszen mi a jó abban valakinek, ha daganatos beteg, vagy demens, vagy… AZÉRT MERT NEM TUDOD ELKÉPZELNI, ÁTLÁTNI, AZ AZT IS JELENTI, HOGY NEM IGAZ?
Gondoljuk csak át, melyik szervünk működését látjuk át mi laikusok? Tudod, hogyan működik a májad? Mit és hogyan csinál? Tudom, meg tudod nézni a neten, a könyvekben… DE ha meghallgatod a kutatókat, azt mondják, ezt és ezt tudjuk, de ezekre a kérdésekre még nincsen válasz. Valójában a legtöbb dologról fogalmunk sincs a világunkat illetően.
Mivel fogalmunk sincsen, akkor nem is valóság? Gondold át, mennyi mindent tudunk ma a világunkról, amit 100 éve még csak nem is sejtettünk. Fogalmunk (szó szerint), fogalmunk se volt róla. Sok ilyen van és ettől még minden igaz volt és működött is, tőlünk, a tudásunktól, a tudatunktól függetlenül. Tehát, IGAZ VOLT ÉS MA IS AZ!
Érdemes ennek a mentén továbbindulnunk. Tehát van az ember életében szabad akarat, ám amióta tudatában vagyunk ennek az életünknek, már nem korlátlanok a lehetőségeink. Azaz de, csak kevesen képesek élni vele. Tehát, mondjuk azt inkább, ami a többséget jellemzi, hogy a fogantatásunk után már nem teljes a szabadságunk. Belezártuk magunkat egy keretbe. Egy olyan keretbe, amely segít abban, hogy beteljesítsük azt a tervet, amit kitaláltunk magunknak és Isteni jóváhagyással megvalósíthatunk.
A kezdeti állapotban van egy élettervünk. Ehhez választunk szülőket, akiktől hasznos dolgokat tanulhatunk. Választunk energetikát, (születési időpont és csillag állások, illetve numerológiai korlátok, lehetőségek…) amelyek képességeinket segítik kifejlődni. A szüleinktől tanulunk jó illetve, olyan dolgokat, amiket pedig nem jó ha továbbviszünk.
Szóval van egy kezdeti állapot, amely meghatározza, milyen keretek között élhetünk. Ezt az életet, élhetjük tudatosan, egy magasabb szinten, illetve ösztönből, ez egy amolyan sodródós verzió. Általában azonban a kettő között lépegetünk a célunk felé.
Az életünkben, vannak előre eltervezett események, amelyeket, “nem lehet elkerülni”. Ezeknek be kell következniük. Legalábbis az eredeti terv szerint. Ám mivel minden eseménynek az a célja, hogy tanuljunk belőle. Így ha előre megtanuljuk azt amit a feladat tanítani, akkor elkerülhetjük azt, illetve megkönnyítve történik csak meg velünk.
Pl, vegyünk egy balesetet, amely 3 hónap kórházat jelent. Abból egy hónap ágyban. Ágyban becsövezve, ágytál, infúziók… Nézzük, mit lehet ebből tanulni. Segítséget kérni, elfogadni, türelmesnek lenni, tiszteletet és alázatot is tanít… Ha mindezek nagy részét előre megtanuljuk, akkor vagy nem lesz balesetünk, vagy legfeljebb 8 napra kell bent maradnunk. Mert az éleben nincsen kiszúrás! Minden okkal történik.
A teremtésben a Teremtő szeretettel teremt minket. Azt akarja, hogy jó legyen nekünk. Ennek megfelelően segít is minket. Abban, amit teszünk. Hiszen onnan látszik, hogy fontos is nekünk valami, hogy magunk is teszünk érte. Ha nem teszünk, akkor az nem is fontos!
Csak akkor nem segítenek rajtunk, ha magunk nem teszünk érte és így az látszik, nem is fontos nekünk. Ehhez jön az is, amikor elfordulunk Istentől és így nem vesszük észre, ahogyan segítene nekünk és így nem is élünk a lehetőséggel. Magunkra maradunk és nem is tudjuk megoldani a helyzetet.
Nos, ezen az úton, amit kitaláltunk magunknak, azt éljük. Ám, mint említettük, előfordul, hogy nem tartjuk az irányt. Ekkor érzelmi konfliktus keletkezik bennünk. Mert érezzük, mi lenne a helyes, de nem tesszük. Ez a konfliktus, aztán sérülést okoz az éter testünkben, az energia rendszerünkben. Ezt mérik a radióesztézissel is. Ha továbbra sem keletkezik megoldás, azaz fennáll a konfliktus, Akkor a hiba tovább íródik a fizikai testünkbe és betegségként jelentkezik. Tünetet produkál! Betegséget! https://www.lelekszereles.hu/rothado-egeszsegugy/
Amikor a betegséged eléri azt a mértéket, hogy egész életrendszereidre hatással van, akkor kapsz egy “hallos” betegséget. Amibe BELE IS LEHET HALNI! Nem kötelező, de lehet. Ebben a helyzetben 2 lehetőséged van:
1. Huszárvágással (nem véletlenül ez a könyvem címe) visszatérsz az eredeti utadra, vagy https://www.lelekszereles.hu/huszarvagas-konyv/
2. Befejezed a földi utadat. Ha ez küzdelmes, hosszú és szenvedéssel teli, akkor azt Te választod, hogy “ledolgozz pár dolgot”? Amelyekre még van ráhatásod és amiket “elrontottál”. Miért az idézőjel? Azért, mert a Te egyedi életedhez képest rontottad el. Nem biztos, hogy más életében is gondot okoz egy hasonló viselkedés!
Nos, nagyon röviden kb ilyen az élet. Röviden. Erre jönnek az okosok, hogy a Te beszűkült, az egészet átlátni nem képes kis tudatoddal, dönts arról, hogy megölöd, megöleted magadat. Persze, így nem dolgozod le, amit terveztél, nem teszel jót magadnak, ám ártasz:
Micsoda jó ötlet, a teljes egész ismerte nélkül döntést hozni, holmi pillanatnyi érzelmek mentén?!
Egyébként, itt a földön, életet elvenni a legnagyobb bűn! Persze bizonyos mértékig mindenki teszi, illetve hozzájárul. Ám azért a többség emberéletet nem olt ki. Ennek a törlesztője ugyanis az, hogy Neked is meg kell élned a halált. Addíg, amíg rá nem jössz, ilyet nem teszünk!
Csak utána szabadulhatsz… Ebben az esetben, szerinted jogod van a magad életét elvenni? NINCS! S arra jogod van, hogy erre valakit FELBÚJTSÁL? Arra sincs! Arra, hogy GYILKOSSÁ TEDD, VAN JOGOD? NINCS! Ne feledd el, az abortusz is gyilkosság. De ez egy másik téma. Ugyanis a lélek, nem a születéskor, hanem órákkal az aktus után már jelen van a testben, ha történt fogantatás.
Talán így, ezzel a kis levezetéssel, áttekintéssel, tisztább a kép. Jobban látja mindenki, miért írom a következőt:
Hallgatom. Nehéz nem minősíteni. Lelki nyomorúság, az elme csapongó, vergődő vonaglása, hogy saját nagysága és fontosságának tudata mentén magyarázgassa, a felelőtlenség következményének a fel nem vállalását. A TELJES FELELŐTLENSÉGÉT!
Ugyanis, pont, FELELŐTLENSÉG ÉS KÁROS MOZDULAT AZ, amit nemes gesztusnak akarnak beállítani. NEMES GESZTUSNAK, MIKÖZBEN KOMOLY BEAVATKOZÁS AZ ÉLET RENDJÉBE! Így jár az a rendszer, amely kivetette magából ISTENT, AZ ISTENI RENDET! Akik azt hiszik, majd mi emberek eldöntjük… UGYAN MIT? AMIRŐL FOGALMUNK SINCSEN? Ám felfuvalkodottságunkban azt hisszük, képben vagyunk! Pedig nem. Hiszen még azt se tudja a többség, hogy mi és hogyan zajlik. Ennek hiányában pedig, A HELYES DÖNTÉS MEGHOZATALA, KÉTSÉGES!
Összefoglalva. Bármilyen moralizálás, elmélkedés mentén is, csak egy igazán meggondolandó van. FELVÁLLALOD, HOGY ELKÖVETED A LEGNAGYOBB “BŰNT” A VILÁGON. ÖLSZ, vagy ÖLETSZ?! FELVÁLLALOD ENNEK A FELELŐSSÉGÉT? Javaslom, ne a kis önző énednek a harsogó hangjára hallgass, hanem szépen csendben gondold át inkább azt, hogy HAGYJUK EZT A KÉRDÉST ARRA AKIRE TARTOZIK. A lélekre, aki idejött egy konkrét céllal és Istenre, aki megsegíti őt! Emberi okoskodásnak, elmélkedésnek HELYE NINCS! Gondold ÁT!
S végül nézzük az észrevételeket egyenként:
Halálhoz való jog… – Igaz, ám nem a beszűkült tudat dönti el.
Mentális betegségek… – Mentális betegséggel lehet jó döntést hozni?
Depresszió, amikor nem lehet már segíteni… – A depresszió gyógyítható, minden esetben.
Felesleges szenvedés… – Nincsen a teremtésben felesleges, csak nehéz.
Segítsünk a halálában… – Felvállalod, hogy meggyilkolod?
Asszisztáljunk a halálában… _ “Bűnrészes” akarsz lenni? Így a következményei Rád is hatnak.
Csuszamlós csúszda…
Nehéz ám kérni, hogy öljenek meg… – Mert mindenki érzi, ez nem helyes.
Nem az életnek van szentsége, hanem az életnek van méltósága…
Engem senki sem kérdezett meg, akarunk-e élni… – Te magad döntöttél arról, hogy leszületsz. Pont fordítva, SENKI SEM KÉNYSZERÍTETT ARRA, HOGY LESZÜLESS!
Az életről való jogomról, ezért nem mondhatok le…
Az eutanázia, irgalom, a beteggel szemben… – Gyilkosság és az esély elvétele, a gyógyulásra és a ledolgozásra..
Mert ő talált értelmet az életében…
Kérhessen asszisztenciát az életből való kilépéshez… – Kérhet, ám mást is belerángat, karmát szervez neki, míg maga is, nehezen jóvátehető hibát vét.
Morálisan nem találtunk semmi kivetni valót az euthanáziában… – Akkor az a morál semmit se ér. Isten nélküli, kamu, mert bárhogyan alakítható.
Az élet ajándék, önnek, aki egészséges, de aki… – Mindenki azért jött, hogy éljen és tanuljon, ez A LEHETŐSÉG SEM MÁS, lehetőség a tanulásra.
Irgalom a szenvedő iránt… – Irgalom? “BŰN”
Aki számára elviselhetetlen az élet…
Ha nem tudsz mindent, eleget, ne hozz rossz döntést. Mert az élet nem következetlen, mint Te. Az ok okozat törvény értelmében, mindent visszakapsz, amit teszel. Pl.: Ha ölsz, ölnek… Ha lopsz meglopnak… Hogy megtanuld, ilyet nem jó tenni…
Somogyi Péter
Lélekszerelő, Hagyatékőrző
Ha tetszett, küldd el barátaidnak is!
