Mitől válik egy együtt élő, rokoni szálakkal egymáshoz kötődő életközösség “családdá”? Mi az oka, hogy egyre több esik szét? És meddig lehet egy családot összetartani, ha már mindenki csak a saját feje után megy?
Az élet folyamata szerint mindig van olyan eseménysorozat, amely beteljesül, véget ér. Utána törvényszerű egy új indulása. Ilyen életkörökből áll az életünk. Amelyek viszont nem teljesen különálló körök, hanem amolyan, spirálszerűen összekapcsolódó, a körre emlékeztető életszakaszok összessége. Mert bár felülről nézve köröket látunk, az életkör befejezésekor egy újabb kör indul, folytonosan egy magasabb szintről. Az életköröket szakaszoknak is hívhatjuk.
A megismerkedéskor egy ilyen új életkör indul. Beteljesedik a házasságkötéssel. A következő lépés a gyermekáldás. Ha ez nem valósul meg, akkor a legtöbb esetben a házasság szétesik. Ha megvalósul és megszületik a gyermek, a teljes párkapcsolat gyümölcse, akkor megint új kör indul. Tart ez mindaddig, amíg fel nem nőnek a gyerekek. Ilyenkor is sok házasság tönkre megy, mert az új szakaszban, újra a gyermekek nélkül kell a családi egységet megtalálni, fenntartani.
A fenti okokon kívül sok házasság azért hullik szét, mert már a választásnál, önmagukat becsapó, nem őszinte embereket találunk. És amikor kiderül az igazság, akkor már régen késő. A tisztelet és az odafigyelés hiánya, a mert megérdemled szlogen segítségével vezet a széthúzáshoz, a fejetlenséghez. A szabály: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! Ne csapjad be őt, de magadat sem. Ne álomvilágba élj, figyeld meg a valóságot. Az őszinte szeretet segítene. De amit ma szeretetnek hívnak az inkább üzlet. Egy üzleti kapcsolat előbb bomlik fel, mint egy család. Látjuk is elégszer.
Ha tetszett, küldd el barátaidnak is!
